A klinika neve, címe, telefonszáma, e-mail címe:
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
7621 Pécs, Munkácsy M. u. 2.
Telefon: 72/ 507-300
Fax: 72/ 312-151
 

Intézetvezető neve, telefonszáma, e-mail címe:

Dr. Gerlinger Imre egyetemi tanár

Telefon: 72/ 507-313
Telefon/fax: 72/ 312-151
E-mail: gerlinger.imre@pte.hu


Klinikánkon általános fül-orr-gégészeti illetve fej-nyak sebészeti műtéti tevékenység folyik felnôtt és gyermek betegeken egyaránt. Kiemelt fontossággal:

- középfül sebészet

- fej-nyak sebészeti onkológia

- functionalis-aestheticai plasticai sebészet (fül- és orrplastica)

- objectiv audiometria, electrophysiológia

- allergológia

- otoneurológia

TDK témák

 

A fülkürt endoszkópos ballonkatéteres dilatációja

Témavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A fülkürt diszfunkciójának incidenciája felnőttek körében 1-5 %. A gyermekek 40 %-a 10 éves életkorig megtapasztalja a legalább átmeneti – ritkábban állandósult - fülkürt funkciózavar kellemetlen tüneteit. Kisgyermekkorban a fülkürt diszfunkciójának leggyakoribb oka infekciót követő nyálkahártya ödema illetve adenoid hyperplasia. Nagyobb gyermekek esetében illetve a felnőttkorra is átnyúló, esetenként állandósuló diszfunkciók kapcsán fel kell vetni az allergia, a krónikus gyulladás, a laryngo-pharyngealis reflux, a primer nyálkahártya betegség szerepét, valamint a dilatációs mechanizmusok elégtelenségét, ritkán a teljes anatómiai obstrukciót.
A probléma következtében kialakuló otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására általánosan elterjedt grommet beültetésre nem ritkán ismételten kell sort keríteni, s a beavatkozás pörködéssel, ismétlődő fülfolyással, néha visszamaradó dobhártya perforációval is járhat.
Ennek az ismételten altatással járó beavatkozásnak az alternatívájaként klinikánkon bevezettük a fülkürt orrgarati szájadékának ballon katéteres tágítását. A beavatkozás a kardiológusok által használt szívkoszorúér tágítás adaptálása egy fül-orr-gégészeti problémára.
Klinikánkon a Spiggle and Theis cég támogatásával, eddig 6 esetben, 10 fülkürtön (2 egyoldali eset) végeztük el a hazánkban elsőként alkalmazott eljárást. A paciensek közül kettő volt gyermek, egyikük 5 a másik 7 éves.
Ez a TDK téma az eddigi 6 műtét tapasztalatain alapulva cadaver disszekciós tanulmány végzésével a módszer hazai bevezetése előtt egy részletes körüljárása a témának.
Az eddig végrehajtott 6000 németországi beavatkozás 85 %-os tartós eredményessége azt vetíti előre, hogy erre a beavatkozásra komoly igény fog mutatkozni a hazai gyakorlatban is. A módszer technikailag nem nehéz, orrendoszkópiás gyakorlat és rövid tanulási ciklus után biztonsággal kivitelezhető. Komplikációkról a szakirodalomban eddig nem számoltak be.

A rádiófrekvencia bőrfeszesítő hatása (állatkísérletes modell)

Témavezető: Dr. Somogyvári Krisztina, egyetemi tanársegéd

Az utóbbi években a bőr feszesítésében egyre elterjedtebbé váltak a rádiófrekvenciás eszközök. A bőr felületes kezelésével néhány kezelés elteltével a ráncok elsimulnak. A beavatkozás során a rádiófrekvenciás készülék által generált nagyfrekvenciájú hullámokat egy erre a célra fejlesztett elektród segítségével kell a bőrbe juttatni. A folyamat kontrollált felmelegedést eredményez az irhában, mely a ráncok kialakulásának helye: a felmelegedés a bőrben a kollagén és elasztikus rostok összehúzódását okozza, mely regenerációs folyamatokat indít be, így a bőr tónusa fokozódik.

Vizsgálataink során több alkalommal kezeljük a kísérleti állatok bőrét rádiófrekvenciás eszközzel, majd az egyes beavatkozások után meghatározott idővel mintát veszünk a bőrből, melynek összetételét, a kollagén és elasztikus rostok arányát szövettani, sejtbiológiai és elektron mikroszkópos módszerekkel elemzünk.

Az intimitás és a szexuális diszfunkció vizsgálata fej-nyaki tumor miatt kezelt betegeknél

Témavezető: Dr. Háromi István, szakorvos

Társ-témavezető: Barcsi Beatrix, pszichológus

A párkapcsolatban élő, fej-nyaki rosszindulatú daganat miatt kezelt betegeknél gyakori probléma a csökkent libidó és szexuális élvezet, valamint az egyén kötődési viselkedésének a megváltozása. Viszonylag kevés kutatás foglalkozik az alapbetegség prognózisa mellett az egyén szexuális diszfunkcióival. Célkitűzésünk ezek okainak, befolyásoló tényezőinek retrospektív és prospektív vizsgálata személyes interjúk és pszichológiai kérdőívek bevonásával.

Biológiailag felszívódó orrüregi tamponok vizsgálata szinonazális műtétek kapcsán

Témavezető: Dr. Piski Zalán, klinikai gyakornok

Társ-témavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A klinikánkon már évtizedek óta alkalmazott, modern szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is ellentmondásos a posztoperatív orrtamponálás kérdése. Új típusú, felszívódó orrtamponok biológiai és klinikai hatékonyságát tanulmányozzuk randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatátokkal krónikus melléküreg gyulladás miatt operált beteganyagon a Pécsi Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán. Műtét közben felvett klinikai adatokat, endoszkópos státuszt rögzítjük és statisztikailag feldologozzuk követés és különböző betegkérdőívekkel kapott eredményekkel együtt. 

Cochlearis implantatio

Témavezető: Dr. Németh Adrienne, egyetemi tanársegéd

Felnőtteknél progrediáló, súlyosfokú, süketséggel határos idegi halláscsökkenés, hallókészülékkel kellő mértékben nem javítható beszédértési zavar esetén jön szóba.
Gyermekeknél veleszületett belsőfül eredetű süketség, súlyos fokú halláscsökkenésben alkalmazható, mivel az időben elvégzett cochlearis implantatio és azt követő megfelelő rehabilitációt alkalmazva normál iskolába tudnak tanulni és nem siket-néma gyerekek válnak belőlük. A kivizsgálás során különböző szubjektív és objektív audiológiai vizsgálatok szükségesek a halláscsökkenés mértékenek pontos meghatározása céljából. Az újszülöttkori univerzális hallásszűrésnek fontos szerepe van a hallássérült babák diagnosztizálásában. Műtét előtt képalkotó vizsgálatokkal tisztázni kell az agyi struktúrák, VIII. agyideg épségét, és a cochlea átjárhatóságát. A műtéti technikák folyamatosan fejlődnek, finomodnak. A rehabilitáció komplex team munka : nagyon fontos az implant rendszeres programoza, a szurdopedagógus, logopédus, szükség esetén pszichológus munkája a szülőkkel illetve a betegekkel együttesen.

Endoscopos Zenker Diverticulostomia

Témavezető: Dr. Lujber László, egyetemi docens

Diverticulumok a garat és nyelőcsőben előforduló, különböző mechanizmusok hatására kialakuló kiöblösödő tasakok, mely számos kellemetlen panaszt okoznak a betegek számára. A közelmúltig külső feltárásos nyaki műtét segítségével lehetett a betegek operatív ellátását biztosítani. A modern endoscopos sebészet, a minimal invazív technikák, a műszerpark fejlődése valamint az endoscopos varrógépek megjelenése lehetővé tette, hogy a diverticulumokat  nagy felbontású videokamera és monitor segítségével, szemkontrol mellett, szájon át, megterhelő külső nyaki műtétek elkerülésével endoscopos úton szüntessük meg. A műtéti technikát a közelmúltban vezettük be a Pécsi Fül-,Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti klinikán.

Endoszkópos, szinonazális műtétek hatásainak vizsgálata állatmodellen

Témavezető: Dr. Piski Zalán, klinikai gyakornok

Társ-témavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A modern rhinológiában elterjedt, korszerű szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is maradtak ellentmondásos részletek, melyek tisztázásához leginkább a kísérleti állatmodellen végzett tudományos igénnyel megtervezett vizsgálatok juthatunk közelebb. Tanulmányainkban leginkább új típusú, felszívódó, orrüregi tamponok összehasonlító vizsgálatát végezzük. Vizsgálatainkat az Általános Orvostudományi Kar Központi Állatkísérleti laboratóriumában végezzük, nyúlmodell segítségével. 

Korai biomarkerek vizsgálata malignus fej-nyaki daganatokban

Témavezető: Dr. Szanyi István, egyetemi adjunktus

Társ-témavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi tanársegéd

A legtöbb fej-nyaki daganat szövettanilag laphámrák. Habár fejlett sugár-, kemoterápiás és sebészi protokollok léteznek, a fej-nyaki malignus tumorban szenvedő betegek túlélése nem javult szignifikánsan az elmúlt évtizedekben. Annak ellenére, hogy a fej-nyaki régió fizikális vizsgálata egyszerű, a manifeszt elváltozások már viszonylag korán felfedezhetőek, szűrővizsgálat jelenleg nincs hazánkban. A rossz halálozási statisztikának egyik legfőbb oka, hogy a betegek többsége későn, előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, amikor regionális vagy távoli metasztázis már jelen van, s a kuratív terápia eleve reménytelen. A fej-nyaki rákok morbiditásának és mortalitásának javulását a primer és szekunder prevención keresztül lehetne elérni. A primer és a szekunder prevenció határán mozog a prediktív és molekuláris epidemiológia, mely a korai biomarkerek segítségével mint érzékeny biológiai indikátorokkal az expozíció→betegség folyamat valamely lépését a definitív betegség diagnosztikus markereinek pozitivitása előtt jelzi. Így a manifeszt tumor megjelenése előtt, akár már az expozició vagy a korai biológiai hatás stádiumában a veszélyeztetett populáció, illetve egyén azonosítása lehetővé válik, továbbá az egyéni érzékenység markereivel egyéni rizikóbecslés végezhető. A korai biomarkerek a daganatos betegségek esetében nemcsak prognózist, hanem a magas rizikót, a veszélyeztetettséget is jelezhetik, így primer prevenciós intézkedések (kemo-, immun-és genetikai prevenció), intervenciók végrehajtásának kiindulási alapjai lehetnek: munkavédelem, a munka-és környezet-egészségügyi expozíció csökkentése vagy az egyének kiemelése a káros környezetből.

Korai biomarkerként korábban génexpresszió változásokat tanulmányoztunk, jelenleg allél-polimorfizmus, ill. mikro- RNS vizsgálatok állnak kutatásaink fókuszában. A vizsgálatok alapját klinikánk fej-nyaki rákos betegeinkből vett szövettani minták adják, a laborvizsgálatok a PTE ÁOK Népegészségtani Intézetben történnek.

Korszerű fülsebészeti implantológia

Témavezető: Dr. Németh Adrienne, egyetemi tanársegéd

Vezetéses, kevert illetve középfül eredetű halláscsökkenés esetén az utóbbi években egyre több műtéti lehetőségünk van a hallás javítására.
BAHA ( bone anchored hearing aid ) és a világon ebben az évben újdonság Bone Bridge főleg vezetéses halláscsökkenések és egyoldali süketség esetén alkalmazható csontvezetés implantatumok. A Vibrant Soundbridge hagyományos hallókészülékkel nem javítható halláscsökkenések esetén jön szóba. Természetesen részletes audiológiai és képalkotó vizsgálatok szükségesek a műtéti beavatkozások előtt a megfelelő implantátum kiválasztása céljából. A műtéti lehetőségek folyamatosan fejlődnek. Nagyon fontos az implantatumok megfelelő és rendszeres programozása, a betegek gondozása, audiológiai kontrollja, hallásrehabilitációja.

Nyálmirigyendoszkópia a nyálmirigy betegségek modern diagnosztikájában és terápiájában.

Témavezető: Dr. Járai Tamás, egyetemi tanársegéd

Társ-témavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

 A nyálirigyek megbetegedései viszonylag szegényes és a betegségre nem feltétlenül specifikus tünetekkel jelentkeznek. Ilyen a fájdalmatlan, vagy éppen fájdalommal járó duzzanat, érzékenység, mely sokszor az étkezéssel összefügg,valamint gyakran  a nyáltermelés csökkenése miatt a szájüreg kiszáradása. A nyálmirigyekre lokalizálódó elváltozások (gyulladások, ciszták, kövesség, jó-, és rosszindulatú daganatok) mellett vírusfertőzések és autoimmun folyamatok miatt is megváltozhat a normális működés.
A nem specifikus tünettan miatt nagy a jelentősége a diagnosztikus képalkotó eljárásoknak, mint az UH és MR vizsgálatok, illetve a citológiai mintavételnek.  A hazánkban még gyerekcipőben járó nyálmirigyendoszkópia lehetőve teszi a nyálmirigyek direkt in vivo vizsgálatát és bizonyos esetekben a kezelés is endoszkópos, minimál invazív módon, akár ambulanter is történhet.
A TDK munka során lehetőség nyílik egyrészt kadaver gyakorlatok során a nyálmirigyek endoszkópos anatómiájának megismerésére, mely alapfeltétele a későbbi diagnosztikus beavatkozásnak, másrészt a hallgató válogatott beteganyagon találkozhat a  diagnosztikus és terápiás beavatkozásokkal, úgymint endoszkópos tágítás, kőeltávolítás, átmosás, sztentelés, illetve transzorális vagy transzkután kőeltávolítás.

Patológiai biomarkerek tömegspektrofotometriás vizsgálata fej-nyaki tumoros betegeken

Témavezető: Dr. Lujber László, egyetemi docens

Társ-témavezető: Dr. Burián András, klinikai gyakornok

A fej-nyaki tumoros megbetegedések növekvő incidenciája egyre nagyobb problémát jelent napjainkban. A terápiás eszköztár limitált (műtéti megoldás, sugárterápia, kemoterápia illetve ezek kombinációi), az 5 éves túlélést tekintve jelentős fejlődés az elmúlt évtizedben nem történt. A fej-nyaki daganatok rossz prognózisa egyrészt a sokszor előrehaladott állapotnak, másrészt  ezen tumorok agresszív biológiai viselkedésének köszönhető. Utóbbi miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a tumorok cellularis és subcellularis szinten való viselkedésének megismerése iránt. 
Napjaink korszerű és rohamosan fejlődő módszere a tömegspektrometria (MS), mely egy proteomikai (fehérje analitikai) módszer. Segítségével lehetőség nyílik a tumorra jellemző fehérjék (ún. patológiai biomarkerek) kvalitatív és kvantitaív vizsgálatára. Kiegészítő analitikai módszerekkel mind a potenciális biomarkerek tömegére, mind pedig azok fehérjeszerkezetére, tumorszöveten belüli eloszlásra (mapping) választ kaphatunk.
Az így nyert értékes információk révén a tömegspektometria egy esetleges szűrővizsgálatra alkalmas biomarker felfedezését rejti magában, valamint a fehérjék tumorszöveten/sejten belüli eloszlásán keresztül segítheti az carcinogenezis pontosabb megismerését. 

Rekonstrukciós lehetőségek fej-nyaki tumorok kezelésében

Témavezető: Dr. Járai Tamás, egyetemi tanársegéd

A malignus fej-nyaki tumorok az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon. Széleskörű szűrésük jelenleg nem megoldott, gyakran előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre. Sebészi megoldásként csak kiterjesztett műtét jön szóba. A következményes funkciókiesés jelentősen ronthatja a betegek életminőségét. A kiesett funkciók helyreállítása mellett a pótolandó szövetek sokfélesége is kihívást jelent, a rekonstrukció esetenként csak bőrt, izmot és csontot is tartalmazó kombinált lebenyekkel lehetséges.
Célkitűzés: A tumor eltávolításával együlésben végzett minél teljesebb esztétikai és funkcionális (rágás, nyelés, beszéd) rekonstrukció, a rekonstrukciós  műtétet követően remény szerint helyreállt funkciók monitorozása

Sertés alsó orrkagyló térfogatának csökkentésére alkalmazott különböző ablációs technikák (rádiófrekvenciás, KTP-, YAG-lézeres beavatkozások) hatásának összehasonlítása (Állatkísérlet- Pilot study)

Témavezető: Dr. Somogyvári Krisztina, egyetemi tanársegéd

Az orrlégzési akadályozottság egyik gyakori oka lehet az alsó orrkagylók hypertrophiája. Az alsó orrkagylók térfogat csökkentésére különböző beavatkozások ismertek. Vizsgálatunk célja összehasonlítani néhány ablációs technika alsó orrkagyló redukciójára kifejtett hatását állatmodellen.
A kísérlet során a beavatkozásokat (RF vs. KTP- vs. YAG-lézer) ITN-ban végezzük 12 db házi sertésen (a malacok átlagos súlya 17 kg). Mindkét orrfélben endoscopos kontroll mellett előre meghatározott randomizálás szerint kezeljük a kiválasztott orrkagylót. A szövettani mintavétel a posztoperatív 1. és 5. hét végén történik ITN-ban endoscopos kontroll mellett.
Szövettani vizsgálatokat végzünk: hagyományos HE esetleg PAS festést FM-os vizsgálatokhoz, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokat (ki 67) a necrosis pontosabb követésére és a pontos statisztikához, továbbá scanning EM-os vizsgálatokat a ciliaris hám változásainak követésére.

Szinonazális polypusok tömegspektrometriás viszgálata

Témavezető: Dr. Lujber László, egyetemi docens

Társ-témavezető: Dr. Piski Zalán, klinikai gyakornok

A tömegspektrometria szerves és szervetlen komponensekből képződött ionok tömeg/töltés arányának mérésén alapuló, nagy hatékonyságú analitikai módszer. Segítségével lehetőség nyílik nagy molekulatömegű biopolimerek, peptidek, fehérjék, valamint szintetikus rendszerek szerkezetének komplex tanulmányozására. Kísérleteink során különböző típusú humán orrpolypokat vizsgálunk. A mintákban található fehérjéket SDS-poliakrilamid gélelektroforézis segítségével molekulasúlyuk szerint szeparáljuk, majd mass spectrometry imaging technikával térképszerűen detektálhatjuk ezek mintában való lokalizációját és sűrűségét. Ennek köszönhetően lehetőségünk van az orrpolypok kialakulásban szerepet játszó legfőbb fehérjék felkutatására és ezek további elemzésére.

Transmeatalis endoszkópos fülsebészet

Témavezető: Dr. Szanyi István, egyetemi adjunktus

A PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika fülészeti műtéti ténykedése országosan elismert. Folyamatos törekvésünk, hogy a legmodernebb műtéttechnikai szemléletek, -eljárások a mindennapok gyógyításában klinikánkon is rutinná váljanak, a mindennapok gyakorlata legyen. A hagyományos, mikroszkóppal végzett fülműtétek mellett néhány éve megjelent egy új műtéti technika, az endoszkópos fülsebészet (TEES). Előnye a hagyományos technikával szemben, hogy a hallójáraton keresztül, minimális csontmunkával elérhető és kidolgozható minden a középfülben elhelyezkedő rejtett terület. Nemcsak a műtéti és a felépülési idő rövidülhet le ezáltal, de segítségével nincs külső heg, a posztoperatív fájdalom is minimális. Természetesen a beavatkozásnak vannak limitjei: nagy kiterjedésű, a processus mastoideusba, vagy a koponyaalapra terjedő folyamatokban nem alkalmazható, de újabban a nagy gyakorlatot szerzett sebészek az ilyen indikációkban is sikerrel tudják alkalmazni. Ezen új műtéti technika megismeréséhez, magyarországi bevezetéséhez, begyakorlásához szükséges egy didaktikusan megtervezett bonctermi gyakorlat. Az endoszkóp segítségével lehetőség nyílik az eddig vagy nem, vagy csak kevésbé ismert anatómiai részletek megtekintésére, kidolgozására. A TDK munka során ehhez próbálunk egyfajta kadaver disszekciós vezérfonalat kidolgozni. A későbbiekben a megszerzett anatómiai ismeretek és disszekciós eljárások birtokában kívánjuk megérteni és demonstrálni azokat az új fülészeti pathológiai fogalmakat, funkcionális elváltozásokat, melyek jelenleg is a világ fülsebészeti érdeklődés középpontjában állnak (pl. szelektív diszventillációs szindróma).

A cochlearis implantáció lehetőségei

Témavezető: Prof. Dr. Pytel József, egyetemi tanár
Társtémavezető: Dr. Révész Péter, egyetemi tanársegéd

A téma keretében új, alternatív cochlearis implantáció lehetőségét kutatjuk budapesti kollégák bevonásával. A kutatás célja az akusztikus stimulus piezolelektromos módon történő átalakítása révén az eddigiektől eltérő ingerközlés a cochlea irányába. A téma várhatóan állatkísérletet is magában fog foglalni.

 

home07.gif (1320 bytes)

Home