E66

Reményi Ákos, Lichtenberger György, Mészáros Béla, Süveges Kinga

Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyak-sebészeti Osztály, Budapest

A kiterjedt gége-, algarati rák miatt teljes gégeeltávolítással kezelt betegek hang-, illetve beszédrehabilitációjában döntő előrelépést jelentett a hangprotézis implantáció bevezetése. A módszer alkalmazása és elterjedése során nyilvánvalóvá vált, hogy a technikailag jól kivitelezett hangprotézis implantáció után is előfordulnak esetek, mikor a betegek mégsem válnak alkalmassá a folyamatos és erőlködés nélküli hangképzésre. Ennek egyik legdöntőbb oka a musculus constrictor pharyngis inferior izom spazmusa.

Az elmúlt 7 éves periódusban a Blom-Singer punkció helyett az osz­tályunkon kialakított ET-punctióval és hangprotézis implantációval hangrehabilitált 91 betegünk közül 9 beteg esetében kellett - pozitív Lidocain tesztet követően – sebészi myotomiát végeznünk a garatfűző izmok spazmusának megszüntetésére. Két esetben a sebészi myotomia után a csökkent mértékű, de tovább­ra is fennálló spazmus miatt második lépésben, az ismételt műtétet elkerülendő, a spastikus izomrostokat Botulinum-A toxinnal infiltrálva kémiai myotomiát is végeztünk.

Egy további esetben a beteg kardiális statusa miatt a sebészi myo­tomia helyett Botulinum-A toxinnal, csak kémiai myotomiát végeztünk.

A beavatkozások eredményeként a betegek hangképzése tökéletessé vált, illetve lényeges előrelépést hozott a myotomia. Az elért eredmények alapján kijelenthető, hogy mind a sebészi, mind a kémiai myotomia alkalmazásával növelhető a sikeresen hangrehabilitált betegek száma.