E79

Péterffy Erzsébet, Bánfi Andrea, Baktai György

Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, Budapest

Irodalmi adatok szerint az oesophagus atresia és tracheo-oesophagealis fistula gyakorisága 1:3000-5000, a megfelelő magyarországi érték 0,37 ‰. Saját, krónikus légúti betegség miatt bronchoscopizált betegeink között 20 év anyaga alapján ezeknek a  kórképeknek az előfordulása közel tízszeres: 0,28 %.

Előadásunkban 2 és fél éves kisded kórtörténetét ismertetjük, akinél oesophagus atresia és tracheo-oesophagealis fistula miatt végeztek műtétet az első életnapon. A születésétől stridoros gyermeknél a pépes és darabos ételek adását követően dysphagiás panaszok, aspiratio, cyanosis kezdődtek. Emiatt egy éves korban cardia fundoplicatio történt, panaszai fennmaradtak. Aktuális vizsgálatára hónapok óta fokozódó dysphagia, eszméletvesztéses rosszullét miatt került sor. A kontrasztpépes nyeletéses vizsgálat a nyelőcső műtétnek megfelelő területen és a cardiánál szűkületet mutatott és passzázsakadályt okozó nyelőcső idegentest gyanúját vetette fel. A bronchoscopia a zárt tracheo-oesphagealis fistulának megfelelő magasságban nagyfokú trachea stenosist igazolt, oesophagoscopia során nyelőcső idegentestet távolítottunk el. Az eset bemutatásával hangsúlyozzuk a nyelőcső és légcső anatómiai és funkcionális vizsgálatának fontosságát a tracheo-oesophagealis malformatiok esetén.