E98

Horváth Miklós, Ribári Ottó, Répássy Gábor, Küstel Marianna

Palkovits Miklós¹

Semmelweis Egyetem, Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika; ¹Semmelweis Egyetem, Neuromorfológiai Laboratórium

Cochleáris implantációt követően a betegek kb. 25 %-ánál ellenoldali hallásjavulást figyeltünk meg, a nem operált oldalon hallókészülék használata is lehetségessé vált. Ennek a rendkívül érdekes jelenségnek a kialakulásában az afferens hallópálya aktiválása és az idegrendszer plaszticitása játszhatnak szerepet. Nem zárható ki, hogy ehhez az ellenoldali belsőfül szőrsejtjeit befolyásoló efferens, olivocochleáris pálya aktiválása is hozzájárul. Ismert, hogy az agytörzsben az oliva superior magcsoportban helyezkednek el a külső szőrsejteket beidegző mediális és a belső szőrsejtek afferensein szinapszist alkotó laterális olivocochleáris sejtek.

Állatkísérleteink során az idegsejtekben retrográd majd trans-szinaptikusan terjedő, neurotrop pseudorabies vírus intracochleáris beadásával jelöltük az olivocochleáris sejteket és az olivocochleáris sejtekkel szinaptikus kapcsolatban levő agyterületeket. Rövid túlélési időket követően a tengerimalacok belsőfülébe adott vírust az olivocochleáris sejtekben lehetett kimutatni. Hosszabb túlélési időket követően a vírus-a transszinaptikus terjedés révén-megjelent és kimutathatóvá vált az afferens hallópálya magvaiban mindkét oldalon és több monoaminerg agyterületen (locus coeruleus, raphe dorsalis). 

Eredményeink arra utalnak, hogy az olivocochleáris sejteken –egyéb agyi régiók mellett- mindkét oldali afferens hallópálya magvainak sejtjei (cochleáris magok, colliculus inferior, corpus geniculatum mediale, hallókéreg) is szinapszist alkotnak. E kapcsolatok révén a cochleáris implantáció hatására az ellenoldali belsőfül szőrsejtjeit befolyásolni képes olivocochleáris sejtek is aktiválódhatnak.